Verflechtungsfiguren. Annäherungen an den 'kulturellen Text' Österreich-Ungarns
Workshop am 21.-23.03.2002
Autoren
FWF_P14727, Szeged
Vorhaben des Workshops ist es, der Effektivität der Metaphorik des Textes, des Gewebes, der Anwendbarkeit der 'Verflechtungsfigur' Intertextualität in Untersuchungen kultureller Erfahrungen nachzugehen. Sind die Figuren der Textualität einsetzbar an und in konkreten Beispielen der Zeit der österreichisch-ungarischen Monarchie? Verhelfen sie dazu, neue Sachverhalte zu durchschauen, Phänomene zu erklären, Texte und Vorfälle über ihren ursprünglichen Zuständigkeits- und Referenzbereich zu erheben? Welche Theorien und Ansätze im Umkreis der Intertextualität eignen sich besonders als Interpretamente der Kultur der Monarchiezeit? Gibt es besondere Bereiche, in denen Intertextualität einsetzbar ist? Lässt sich mit anderen Worten Österreich-Ungarn zwischen 1867 und 1918 als 'kultureller Text' lesen bzw. lesbar machen?
Der Workshop wird vom FWF-Projekt P 14272 "Herrschaft, ethnische Differenzierung und Literarizität" und vom "Institut für Germanistik der Universität Szeged" organisiert und enthält neben den Vorträgen von Márta Baróti-Gaál (Szeged), Árpád Bernáth (Szeged), Endre Hárs (Szeged, FWF_P14727), Márta Horváth (Szeged), Amália Kerekes (Budapest, FWF_P14727), Alexandra Millner (Wien, FWF_P14727), Helga Mitterbauer (Graz, SFB Moderne), Wolfgang Müller-Funk (Birmingham, FWF_P14727), Magdolna Orosz (Budapest), Peter Plener (Wien, FWF_P14727), Ursula Reber (Wien), Clemens Ruthner (Antwerpen, FWF_P14727) und Malcolm Spencer (Birmingham) eine Führung durch den historischen Nationalpark Ópusztaszer zum Thema Gedenkstätten und historische Panoramen. Über Nachwirkungen und Funktionalisierungen der Chiffren des 19. Jahrhunderts.
A workshop célkitűzése a szöveg/szövet-metafora hatékonyságának, 'összefonódási alakzatok', mint például az intertextualitás alkalmazhatóságának kipróbálása a kulturális tapasztalatok vizsgálatában. Alkalmazhatók-e a szövegiség alakzatai a monarchia idejének konkrét példáin? Hozzásegítenek-e új összefüggések meglátásához, jelenségek magyarázatához, szövegek és események eredeti összefüggéseikből való kiemeléséhez? Mely intertextuális elméletek a legalkalmasabbak a monarchia kultúrájának értelmezésre? Mely területeken különösen hasznos az intertextualitás közvetítette szemlélet? Olvasható-e más szóval az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-től 1918-ig terjedő története ’kulturális szövegként’?
A workshop az "Uralom, etnikai különbözőség és irodalmiság. Nemzetképek Ausztria-Magyarország kultúrájában 1867 és 1918 között" FWF-14727 projekt és a "Szegedi Tudományegyetem Germán Filológiai Intézete" szervezésében kerül megrendezésre. Baróti-Gaál Márta (Szeged), Bernáth Árpád (Szeged), Hárs Endre (Szeged, FWF_P14727), Horváth Márta (Szeged), Kerekes Amália (Budapest, FWF_P14727), Alexandra Millner (Wien, FWF_P14727), Helga Mitterbauer (Graz, SFB Moderne), Wolfgang Müller-Funk (Birmingham, FWF_P14727), Orosz Magdolna (Budapest), Peter Plener (Wien, FWF_P14727), Ursula Reber (Wien), Clemens Ruthner és (Antwerpen, FWF_P14727) Malcolm Spencer (Birmingham) előadásai mellett egy, az Emlékhelyek és történeti panorámák. A 19. század szimbólumainak hatásai és hasznosításai című témában az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tett kirándulást is magába foglal.
