"Der Großpapa spricht mit dem lieben Gott!" Grenzerfahrungen einer Esseker Jüdin: Wilma von Vukelich
AutorenPéter Varga, Budapest
Die Autobiographie der Wilma von Vukelich ist eines der schönsten Beispiele des deutschsprachigen jüdischen Lebens in Ungarn in den ersten Jahrzehnten des 20. Jahrhunderts. Wilma von Vukelich sprach fließend ungarisch, kroatisch und deutsch, und sie verfasste schließlich ihre Lebenserinnerungen auf Deutsch. In ihren Erinnerungen widerspiegeln sich zugleich die einzelnen Phasen der jüdischen Assimilation und Emanzipation, die im Leben von Frau Vukelich auch als einzelne Entwicklunsabschnitte einer Identitätswandlung erscheinen. In der Analyse ihrer Autobiographie wird die Komplexität von Sprachgebrauch, Religion, gesellschaftliche Position untersucht, mit besonderer Hinsicht auf die gesamte Entwicklung des ungarischen Judentums in dem oben genannten Zeitraum.
Wilma von Vukelich önéletrajza szép példája a magyarországi német nyelvű - zsidóság életének a 20. század első évtizedeiben. Vukelich asszony folyékonyan beszélt magyarul, horvátul és németül, életrajzi visszatekintéseit azonban végül német nyelven írta le. Emlékeiben tükröződnek a zsidó asszimiláció és emancipáció egyes szakaszai, melyek Wilma von Vukelich életében a saját identitásának egy-egy fejlődési szakaszát jelentik. Önéletrajzának elemzésében különös hangsúlyt kap az általa használt nyelv, a vallás, a társadalmi pozíció, különös tekintettel az egész magyar zsidóság fejlődésére a fenti időszakban.
